Veronika farewell bulijára gondoltam csinálok egy kis meglepetést, azaz meglepem a jó népet egy kis házi kakaós oszlós kaláccsal! Igaz a héten már csináltam egyet, csak úgy, mivel a tartalék élesztőt nem kellett felhasználnom az első sütésemhez, így gondoltam ne menjen kárba, megcsinálom a bulira!
Előkészítettem a lisztet, a tojást, a tejet felraktam melegedni...bla bla...majd betoppant Andris egy kis pletykadélutánra! Miközben én dagasztottam a tésztát élményeket cseréltünk; "milyen volt Saaremaa, milyen volt Oslo és amúgy mizu?"
Andrist előléptettem kis kuktává és szépen megcsinálta a csokikrémet a kalácskához:) (így kell idomítani a leendő férjeket :)
Azután nem tudom kit mi vezérelt, de valahogy Kitti kezébe került a kamera és a film csak forgott...tudom, hogy őstehetség vagyok, de hogy ennyire??? Kitti azt mondta, hogy ha megszerzi Pénzes Szergejt, akkor vesz nekem egy műsoridőt az RTL klubon, természetesen főműsoridőben! Szóval várom a sponzori ajánlatokat, akik a fantasztikus műsoromban akarnak szerepelni!
A sütit leteszteltettem 2+1 magyar sráccal, és miután nem haltak meg, gondoltam elvihetem a buliba, ott sem lesz baja senkinek:)
A harmadik magyar fiút csak most ismertük meg, Ő Finnországban tanul és azt hiszem csak látogatóba jött pár napra....szegénykémet nem hagytuk szóhoz jutni és nem nagyon értette azt sem miről beszélünk, kicsit kívülálló volt, de azért kedvesen mosolygott, próbálta felvenni a fonalat:D
Veronika bulijába kicsit késve indultunk, de Kitti szerint a dívák mindig késnek! Meleg kakaós kaláccsal a karomon szálltunk fel a trolira és célba vettük a Enricoék rezidenciáját!
A buli nem volt óriási, de nagyon kellemes volt! Veronikának egy nagy kartonlapra ragasztottunk képeket magunkról és útravalónak írtunk pár sort!
(Sajnos a még adós vagyok Stockholmmal, Saaremával, kirándulással Lahemaara, Állatkerttel Záróbulival, bla bla, szóval lehet hogy egy kicsit érthetetlen lesz most, mert rengeteg emberrel kerültem kapcsolatba, így a végére elég jól összekovácsolódtunk)
A buliban volt egy "ismerjük meg a másik kultúráját, zenéjét"....Kittivel benyomtuk a "Pálinkadalt" és a "Lent a déli bábos Hortobágyon" (aminek saaremaas előzménye van:)
Nem tudom, hogy nagy sikert arattunk-e, de mi torkunk szakadtából elénekeltük és jól éreztük magunkat without alcohol!!
A lakásban pedig találtam egy 1988/03-as észt újságot: "Tehnika ja Tootmine". Értitek??? Egy 23 éves újságot tartottam a kezemben s úgy gondoltam, hogy ez nekem jár, mivel ez az én "Szülinapi kiadásom". Így elkértem a házigazdától, Enricotól és Ő készségesen nekem ajándékozta:) Ez lesz ám az emlék Tallinnból:)
Veronika barátja nagyon kedves volt velem, talán túlságosan is, vagy csak szimplán beszélgetni akart! A lakásból gyönyörű kilátás nyílt a kikötőre és csak néztem a hajókat az ablakból. Ő meg odajött, hogy mi jót csinálok? Aztán ültünk az ablakpárkányon és beszélgettünk, de semmi különös. Elmesélte, hogyan találkozott Veronikával, mit tanul, hol lakik, hogy tetszik neki Tallinn bla bla... ártatlan kis csevej....bár Kitti azt mondta, idézem: "Ha nem tudnám, hogy te vagy még azt hinném, hogy nyomultok egymásra." Camóóóóóóón!!!! Csak beszélgettünk!
Majd elgondolkodtam azon, hogy igaza lehet....manapság már elég ritka az, ha valaki csak szimplán beszélgetni akar a másikkal nyomulás nélkül....sőt az ERASMUSON ez elképzelhetetlen. És az is ritka, ha valaki talál egy olyan embert, akivel szimplán el lehet beszélgetni bármiről.
Szerencsémre én találtam. Igen, most jön majd az áradozásom Pávelről.
Jött, látott, és levett a lábamról. Egy tünemény! Igaz már találkoztunk kb 2 hónapja a Karu kollégiumba, de akkor nem nagyon beszélgettünk, viszont elejtettem az egyetlen mondatot amit tudtam csehül...a reakció pedig nem az volt, amit én vártam. A válasz így nézett ki fonetikuson: fakt jooouu! Majd ránéztem és becsuktam az ajtót....
Saareemán viszont volt alkalmunk többet diskurálni. Megosztotta velünk mit tanult Attilától magyarul...nos nem sok szépet. Viszont kiválóan tudja mondani, hogy lengéscsillapító (a legfontosabb magyar szó), kva anyád, baszd meg, köcsög.....és még tudnám sorolni!
Ezen változtatni kellett! Néhány szép szót tanítottunk neki, mint például:szia, igen, nem, köszönöm, szeretlek, szép vagy, csókolj meg, nem tudok élni nélküled....
(kb minden erasmusos ezeket a szavakat akarja tudni...nem értem miért).
(Mondjuk a nem tudok élni nélküled című számhoz Juliás emlék fűződik, megtanulta a dalnak a refrénjét és egész nap ezt dúdolta és énekelte. Viszont a börtönbe zár helyett mindig bőröndbe zárt énekelt. Ezen mi nagyokat nevettünk, majd elmondtuk neki, hogy mi a különbség a kettő között. :) Azóta a dal így szól: Emléked úgy, csemodán-ba zár:)
Visszakanyarodva Pávelhez...ő is megtanult egy dalt, de ezt majd a Búcsú parti rovatban elmesélem!:D
A partiban visszaemlékeztünk hogyan is találkoztunk? Majd tisztáztuk az első találkozásunk félreértését! A Miluji tě-re ő azt válaszolta, hogy "Tényleg?" és nem azt a nagyon ronda angol szót, aminek én hallottam:) :) :)
Jót nevettünk ezen, majd órákon át csak beszélgettünk, de mindenről: történelemről, Csehországról, Magyarországról, könyvekről, utazásokról, suliról, barátokról bla bla és mindezt úgy, mintha már ezer éve ismernénk egymást! Kb 1000 évente egyszer esik meg az ilyen....
Szerencsére ő is marad június végéig, így még sokszor beszélgethetünk és bulizhatunk együtt! :D:D Igen, tudom egyesek már kombinálnak a hátam mögött, de csak barátok vagyunk, egyenlőre :P
Reggel 4re értünk haza és már teljesen világos volt! Igaz már 2óra körül kezdett világosodni. Épp, hogy besötétedik 23:00 körül, pár óra és világosodik....ki érti ezt? A taxi 2 háztömbbel távolabb rakott ki minket, de nem bántuk. Így még bohóckodhattunk a gyönyörűen átalakított szemetes konténer mellett. Íme!
Mára ennyi!
Most, hogy már csak a spanyol vizsgám van hátra, megpróbálok többet írni, de nem ígérek semmit! Aki egyszer már blogírásba fogott, az tudja, hogy mennyi időt és energiát emészt fel.
Tegnaphoz egy hónap és otthon leszek....fura lesz, de egyben jó is. Vagy nem tudom...majd meglátjuk, majd kiderül:D De már alig várom, hogy végre normális, ízletes magyar ételt ehessek:)
Na megpróbálom megosztani a videót, amit készítettünk. Remélem kellőképpen vicces. Ezzel szeretném köszönetet mondani állandó blogolvasóimnak. Na meg vizsgaidőszakban, kell egy kis nevetés:)
Na minden jót!
Üdvözlettel: Zilvia
Hely: Tallinn Időjárás: szeles, +10fok Hangulat: felemás
Előkészítettem a lisztet, a tojást, a tejet felraktam melegedni...bla bla...majd betoppant Andris egy kis pletykadélutánra! Miközben én dagasztottam a tésztát élményeket cseréltünk; "milyen volt Saaremaa, milyen volt Oslo és amúgy mizu?"
Andrist előléptettem kis kuktává és szépen megcsinálta a csokikrémet a kalácskához:) (így kell idomítani a leendő férjeket :)
Azután nem tudom kit mi vezérelt, de valahogy Kitti kezébe került a kamera és a film csak forgott...tudom, hogy őstehetség vagyok, de hogy ennyire??? Kitti azt mondta, hogy ha megszerzi Pénzes Szergejt, akkor vesz nekem egy műsoridőt az RTL klubon, természetesen főműsoridőben! Szóval várom a sponzori ajánlatokat, akik a fantasztikus műsoromban akarnak szerepelni!
A sütit leteszteltettem 2+1 magyar sráccal, és miután nem haltak meg, gondoltam elvihetem a buliba, ott sem lesz baja senkinek:)
A harmadik magyar fiút csak most ismertük meg, Ő Finnországban tanul és azt hiszem csak látogatóba jött pár napra....szegénykémet nem hagytuk szóhoz jutni és nem nagyon értette azt sem miről beszélünk, kicsit kívülálló volt, de azért kedvesen mosolygott, próbálta felvenni a fonalat:D
Veronika bulijába kicsit késve indultunk, de Kitti szerint a dívák mindig késnek! Meleg kakaós kaláccsal a karomon szálltunk fel a trolira és célba vettük a Enricoék rezidenciáját!
A buli nem volt óriási, de nagyon kellemes volt! Veronikának egy nagy kartonlapra ragasztottunk képeket magunkról és útravalónak írtunk pár sort!
(Sajnos a még adós vagyok Stockholmmal, Saaremával, kirándulással Lahemaara, Állatkerttel Záróbulival, bla bla, szóval lehet hogy egy kicsit érthetetlen lesz most, mert rengeteg emberrel kerültem kapcsolatba, így a végére elég jól összekovácsolódtunk)
A buliban volt egy "ismerjük meg a másik kultúráját, zenéjét"....Kittivel benyomtuk a "Pálinkadalt" és a "Lent a déli bábos Hortobágyon" (aminek saaremaas előzménye van:)
Nem tudom, hogy nagy sikert arattunk-e, de mi torkunk szakadtából elénekeltük és jól éreztük magunkat without alcohol!!
A lakásban pedig találtam egy 1988/03-as észt újságot: "Tehnika ja Tootmine". Értitek??? Egy 23 éves újságot tartottam a kezemben s úgy gondoltam, hogy ez nekem jár, mivel ez az én "Szülinapi kiadásom". Így elkértem a házigazdától, Enricotól és Ő készségesen nekem ajándékozta:) Ez lesz ám az emlék Tallinnból:)
Veronika barátja nagyon kedves volt velem, talán túlságosan is, vagy csak szimplán beszélgetni akart! A lakásból gyönyörű kilátás nyílt a kikötőre és csak néztem a hajókat az ablakból. Ő meg odajött, hogy mi jót csinálok? Aztán ültünk az ablakpárkányon és beszélgettünk, de semmi különös. Elmesélte, hogyan találkozott Veronikával, mit tanul, hol lakik, hogy tetszik neki Tallinn bla bla... ártatlan kis csevej....bár Kitti azt mondta, idézem: "Ha nem tudnám, hogy te vagy még azt hinném, hogy nyomultok egymásra." Camóóóóóóón!!!! Csak beszélgettünk!
Majd elgondolkodtam azon, hogy igaza lehet....manapság már elég ritka az, ha valaki csak szimplán beszélgetni akar a másikkal nyomulás nélkül....sőt az ERASMUSON ez elképzelhetetlen. És az is ritka, ha valaki talál egy olyan embert, akivel szimplán el lehet beszélgetni bármiről.
Szerencsémre én találtam. Igen, most jön majd az áradozásom Pávelről.
Jött, látott, és levett a lábamról. Egy tünemény! Igaz már találkoztunk kb 2 hónapja a Karu kollégiumba, de akkor nem nagyon beszélgettünk, viszont elejtettem az egyetlen mondatot amit tudtam csehül...a reakció pedig nem az volt, amit én vártam. A válasz így nézett ki fonetikuson: fakt jooouu! Majd ránéztem és becsuktam az ajtót....
Saareemán viszont volt alkalmunk többet diskurálni. Megosztotta velünk mit tanult Attilától magyarul...nos nem sok szépet. Viszont kiválóan tudja mondani, hogy lengéscsillapító (a legfontosabb magyar szó), kva anyád, baszd meg, köcsög.....és még tudnám sorolni!
Ezen változtatni kellett! Néhány szép szót tanítottunk neki, mint például:szia, igen, nem, köszönöm, szeretlek, szép vagy, csókolj meg, nem tudok élni nélküled....
(kb minden erasmusos ezeket a szavakat akarja tudni...nem értem miért).
(Mondjuk a nem tudok élni nélküled című számhoz Juliás emlék fűződik, megtanulta a dalnak a refrénjét és egész nap ezt dúdolta és énekelte. Viszont a börtönbe zár helyett mindig bőröndbe zárt énekelt. Ezen mi nagyokat nevettünk, majd elmondtuk neki, hogy mi a különbség a kettő között. :) Azóta a dal így szól: Emléked úgy, csemodán-ba zár:)
Visszakanyarodva Pávelhez...ő is megtanult egy dalt, de ezt majd a Búcsú parti rovatban elmesélem!:D
A partiban visszaemlékeztünk hogyan is találkoztunk? Majd tisztáztuk az első találkozásunk félreértését! A Miluji tě-re ő azt válaszolta, hogy "Tényleg?" és nem azt a nagyon ronda angol szót, aminek én hallottam:) :) :)
Jót nevettünk ezen, majd órákon át csak beszélgettünk, de mindenről: történelemről, Csehországról, Magyarországról, könyvekről, utazásokról, suliról, barátokról bla bla és mindezt úgy, mintha már ezer éve ismernénk egymást! Kb 1000 évente egyszer esik meg az ilyen....
Szerencsére ő is marad június végéig, így még sokszor beszélgethetünk és bulizhatunk együtt! :D:D Igen, tudom egyesek már kombinálnak a hátam mögött, de csak barátok vagyunk, egyenlőre :P
Reggel 4re értünk haza és már teljesen világos volt! Igaz már 2óra körül kezdett világosodni. Épp, hogy besötétedik 23:00 körül, pár óra és világosodik....ki érti ezt? A taxi 2 háztömbbel távolabb rakott ki minket, de nem bántuk. Így még bohóckodhattunk a gyönyörűen átalakított szemetes konténer mellett. Íme!
Mára ennyi!
Most, hogy már csak a spanyol vizsgám van hátra, megpróbálok többet írni, de nem ígérek semmit! Aki egyszer már blogírásba fogott, az tudja, hogy mennyi időt és energiát emészt fel.
Tegnaphoz egy hónap és otthon leszek....fura lesz, de egyben jó is. Vagy nem tudom...majd meglátjuk, majd kiderül:D De már alig várom, hogy végre normális, ízletes magyar ételt ehessek:)
Na megpróbálom megosztani a videót, amit készítettünk. Remélem kellőképpen vicces. Ezzel szeretném köszönetet mondani állandó blogolvasóimnak. Na meg vizsgaidőszakban, kell egy kis nevetés:)
Na minden jót!
Üdvözlettel: Zilvia
Hely: Tallinn Időjárás: szeles, +10fok Hangulat: felemás
