január 28.

Lefekvés ideje: 01:15. Ébredés időpontja: 04:00. Igen, nem sokat aludtam. Fáradtan kelltem, de még mindig nem izgultam. De tényleg. Tudtam, hogy nem lehet semmi gond.

Viszonylag hamar összekészülődtünk, elköszöntem a szobámtól, a háztól, Rexitől, Barikáktól és 5:30kor indutunk Ferihegy 2A-ra. A repülőtér nem is volt nagy, itt aztán tényleg nem lehet eltévedni. Képtelenség. A bejárattal szemben egy nagy kivetítőn vannak az induló járatok egy rakat információval. Nagyon kellett figyelni a járatszámot, hiszen 9:15kor 6gép is indult Frankfurtba. Becsekkolásnál volt egy masina, ami kiadja a beszállókártyádat. Beolvasta az útlevelet, be kellett pötyögni melyik géppel mész, és ki lehetett választani azt is, hogy hova szeretnél ülni. Így kerültem én az ablak mellé. Az első gépen a 23F, majd a második gépen a 10F-es székre. Szerencsére már Ferihegyen megkaptam a Tallinnba szóló beszállókártyát, amire rá volt írva, hogy az A38-ról fog indulni a gép. (Ekkor már tudtam, hogy nem lesz gond, csak megtalálom 2,5óra alatt azt a nyamvadt kaput...)
8óra körül elbúcsúztam anyuéktól, ami nem ment könnymentesen, hiszen még soha nem voltam ilyen távol, ilyen sok időre...
A második ellenőrzésen rengetegen voltak, hosszú volt a sor, de gyorsan haladtunk. Első sokkhatás ott ért, amikor láttam, hogy az emberek veszik elő a laptopjukat és rakják bele a kosárba. Az én laptopom a kézitáskámban volt atombiztosan berakva....szóval onnan képtelenség volt kivenni bármit is....de ezt is megoldottam. Kabát, sapka, sál, öv, karóra bele a kosárba, át a vizsgálón vagy mi volt az....de hogy a csizmát miért kellett levenni, máig nem értem! "Senki földjére" zokniba léptem:D
A gépem a 26os kaputól indult, ahol az fogadott, hogy a gép késik, mert nem érkezett meg időben a gép budapestre. 9:15 helyett 9:55kor szálltunk fel.
Beszállásnál először a burzsujok foglalják el drága helyeiket a bisnis class-on, ami szerintem tök úgy nézett ki mint a plebs, azaz a mi helyünk! Na mindegy, nekik megéri...
Az utolsó előtti sorban találtam meg a 23F-et. Rettentően kevés a hely a repülőn, még én is alig fértem el...egy vasárnapi IC-s menetre emlékeztetett, amikor mindenki megy a nagy pakkokkal és nincs hely!!!!!!!!! Mellettem 2 magyar hapsi ült, rutinos utazók, mint utóbb kiderült. Megkérdezték, hogy izgulok-e? Nem tudom miből gondolták, hogy kiváncsian várom milyen lesz a felszállás, de talán abból, hogy 100számra zabáltam a Pezz cukorkát:D
Begurultunk a kifutóra, a pilóta köszöntött minket németül és angolul, jó szórakozást kívánt, majd begyorsultunk. Csak gyorsultunk, gyorsultunk és gyorsultunk....(de nem jött a belem és a gyomrom a torkomba). Úgy tűnt, hogy soha nem emelkedünk már fel.....aztán végre!!! Bár inkább ne tettük volna! Az első 30másodpercet kihagytam volna! Nagyon szédültem és fogtam a fejem mint egy őrült. Olyan volt, mintha egy hánytatós hintán lettem volna, de tudjuk, hogy nálam egy sime lánchinta is kiveri a biztosítékot. Nagyon hamar, nagyon kicsi lett minden. Amikor már nem csak 1pontot tudtam nézni a szédülés miatt, akkor haladtunk el Budapest felett. Hihetetlen volt. Olyan volt az egész város, mint egy makett. Elrepültünk a Parlament, a Margitsziget s egyebek felett! Egy darabig az M1es útvonalát követtük, majd csak a Duna szolgált számomra tájékozódási pontkénak. Aztán jött a felhős, unalmas rész. Néha feltűnt egy-egy repülő a távolban, de ennyi. A dög unalmat az irányváltás és törte meg. Na ez sem olyan jó. Csak azt lehetett látni, hogy az én oldalamon lévő szárny csak emelkedik, emelkedik....mondom mindjárt megpördülünk. Itt is elkapott az enyhe szédülés, de ez egy balatoni hajókázásra hasonlított egy viharos napon.
Aztán volt egy enyhe rázkódás, a mellettem lévő hapsi mondta, hogy ez teljesen normális! (A Lost-eltűntek is így kezdődött...)

Folyt köv...

A gépen kaptunk vaniliás-barackor péksüteményt. Nagyon finom volt. Aztán csak repültünk, semmi különös nem történt....kicsit unalmasnak is tűnt.
A landolás számomra évezetesebb volt...meg sem éreztem, hogy fokozatosan süllyedünk. Amikor már nagyon közel voltunk a földhöz, csak azt vártam mikor nyikorog már a kerék...az nagyon jóóó volt. Nagy fék, előre dölsz és ennyi. Újra a földön! Nos ilyen volt az én első repülésem!
Majd kis idő múlva következett a második! Kicsit féltem, mert azt mondta mindenki, hogy a frankfurti repülőtér hatalamas...féltem, hogy el fogok tévedni! De szerencsére nem tévedtem. Itt sem lehet eltévedni, minden ki van írva. Nekem a világ túlsó oldalára kellett mennem ...először fel a lépcsőn, majd át egy nagyon-nagyon hosszú folyosón, aminek a két szélén futószalag van. Arra rááll az ember és átviszi a másik oldalra. De a sportosabbak megtehetik ezt a kb 1,5 km.t gyalog is. Nem mondom melyiket választottam:D
Kb 20percembe telt mire eljutottam az A38as kapuhoz. Volt még egy csomó időm. Fényképeztem a szebbnél szebb gépeket és az időm hártalevő részét azzal töltöttem, hogy a laptopomat próbáltam visszarakni a táskámba. Mivel nem ment, ezért kipakoltam mindent...kicsit sem néztek hülyének a repülőtér kellős közepén. De jobb egy táskával menni mint kettővel. 13:30kor beszálltunk majd felszálltunk. Már előre fogtam a fejem, hogy szédülni fogok, de szerencsére nem szédültem annyira! Igen, már hozzászoktam a repüléshez:D
Frankfurtban nagyon felhős idő volt, de a gép felszállt,átvágtunk a felhőkön és lám, ragyogóan sütött a nap. Szóval nem tévhit, hogy a felhők felett ragyog a nap!
Az út 2:25 perc volt. Átrepültünk a Balti-tenger felett, megnéztük a naplementét, ami valami hihetetlen volt. Az egész égbolt rózsaszín, narancssárga színekben pompázott.
Valahol félúton elaludtam, amjd arra ébredtem, hogy egy kisgyerek üvölt. Szegény nem jól viselte a repülést. Vissza aluni már nem tudtam, így elővettem azt az újságot, amit még Ferihegyen beszálláskor vettem el. Valamilyen amerikai lap volt...és ki van benne? Na ki? dr. Derek Shephard, alias Patrick Dempsey. Az én doktorom:D Tudtam én, hogy velem akar jönni:D
A landolás sima ügy volt. A hókotrók szorgalmasan takarították a havat! Amerre néztem mindenhol csak hó hó és hó, na meg hókupac:)
Velkaptam a böröndöm és már száguldottam is ki az ajtón az új életem felé. Ott várt Kitti és a tutorjaim: Sabina és Ulrike! Nagyon szimpatilusak voltak már első látásra is. megkaptam a welcome ajándékomat: térkép, kalendárim, toll, cukor, információs csomag stb. Na meg a reflektor. Itt nagyon korán sötétesik és nagyon későn világosodik. Minden embernek van reflektora, hogy az autósok jól lássák az embereket. A kabátra vagy a táskára kell akasztani úgy, hogy kb térdig leérjen. Mindkét oldala visszaveri a fényt, így az emberek jól láthatóak a sötétben is. Ezt ajánlatos mindig hordani. Már rengeteg fajtát láttam belőle: hópihe, csillag, rénszarvas. (Persze a sajátomat már elhagytam, de van másik)
Taxival mentünk a szállásra. Kis bonyodalom után megtaláltuk a jó épületet, ahol a kulcsot át tudtuk venni. Sajnos a 21 kg-os bőröndöt nem volt kellemes húzni a hóban. De már kitaláltam erre is egy megoldást. Kerekek helyére itt sílécet kell szerelni. Ennyi! A szobánk a 417/A, ahova bejutni nem is volt olyan egyszerü. 4en próbáltuk kinyitni az ajtót, de nem ment. Nem volt mit tenni, bekopotunk az egyik szomszédhoz. Természetesen nem voltak otthon. Bekopogtunk a másikhoz is. Egy srác nyitott ajtót. Elmondtuk mi is a problémánk.Mondanom sem kell, elsőre kinyitott az ajtót, majd nézett ránk, hogy mekkora bénák vagyunk. Késöbb kiderült cseh a mi megmentőnk:)
A kollégium teljesen a Boszis szisztémára épül, annyi különbséggel, hogy itt van konyha is a szobához. A szobák nagyok, kényelmesek. Függöny nincs, teljesen belátni a szemközti iskolából. Amikor lengedtem a redőnyt, láttam, hogy valami fura kapcsoló van az ablakon. Persze ki kellett próbálnom. Elfordítottam és majdnem lefújta a hajamat a szél, jött be a hideg a csukott ablaknál a réseken keresztül. Ha a másik irányba fordítottam nem jön annyira a hideg, de sípol az ablak. Szóval vagy megfagysz, vagy megőrülsz a hangtól...
Gyorsan lepakoltam, majd mentem is tovább. Segítettem Kittinek áthurcolkodni az előző szállásáról. 3as troli, majd másik troli át az egész városan majd vissza. Kittinek 10001 kg-os volt a bőröndje. Külön géppel kelett volna jönnie:)
Gyors lezuhanyoztam és belezuhantam az ágyba. Életemben talán először nem kellett számolgatnom a báránykákat, mert ahogy a fejem párnát ért, már az igazak álmát aludtam.
Majd hajnali 3kor arra ébredtem, hogy Kitti nem boldogul a zárral, nem tud bejönni (bulizni volta lelkem), de ez sem zökkentett ki az alvásból, hipp hopp megint álomba szenderültem és aludtam másnap 11:50ig.
Röviden tömören ez tötént az én nagy utazásom alatt. Repültem 1800km-t, bejártam európa egyik legnagyobb repülőterét, és most itt vagyok!! Hihetetlen!
Az időjárás így elsőre nem tűnik nagyon hidegnek, de ameddig a szem ellát, hó és hókupac és jól felöltözött emberek.
Az ablakunk alatt van egy hóördög:D Majd felrakom a képet róla!

Minden jót!

Üdvözlettel: Szilvia

Helyszín: Tallinn Hangulat: jó Időjárás: minusz 4

utolsó nap...

Gyermekeim!

Sajnos nem tudok ma írni, még ezer felé áll a fejem, még pakolok ezerrel, nem tudom, hogy fogok elférni a bőröndbe!
Mindenki vigyázzon magára, hamarosan újra itthon leszek! Addig is olvassátok a blogom, nézegessétek a képeimet és írjatok kommenteket!!!
Holnap, ha lesz net, részletesen beszámolok az útról, az elmúlt 2 napról....bla bla.

Minden jó!

Üdvözlettel: Sziliva

Helyszín: Szomód Hangulat: nyugodt Időjárás:hideg (-5)

káosz a fejben...

Csak úgy mennek a napok...mindjárt péntek van! Persze még egy darab ruhát sem csomagoltam el. Olyan "hej ráérünk arra még" filozófiát követek, ami nem igazán célravezető, de ha egyszerűen nincs kedvem pakolni? Miért nem tud minden a helyére mászni??
A tegnapi fejfájásom nem múlt el...reggel arra ébredtem, hogy szétmegy a fejem és ezen még a csodatévő tönkölybúza párnácskám sem segített...
Tegnap megvettem a szuperszonikus telefonomat, ami ma már egyszer bedobta a törölközőt! De ne menjünk ennyire a dolgok elébe! Szerzeményem egy fekete Nokia -N8 érintőképernyős telefon! Ez már annyira szuper, hogy elsőre a menü-t sem találtam... igaz én már ott kiakadtam, hogy a sim kártyát oldalt kell behelyezni. Bezzeg a régi szép időkben ki kellett belezni a telefont, ha kártyát akartál benne cserélni!
Az érintőképernyőt még meg kell szokni, egy óra mire beírtam valamit a készülékbe! A kamera viszont nagyon szép képeket csinál. Erről úgy bizonyosodtam meg, hogy kimentem és megörökítettem a 2 báránykánkat. Ez őket nem hatotta meg :) Majd ha rájövök hogyan kell feltölteni a képet a számítógépemre, akkor majd megmutatom a remekműveket!

Tegnap voltam fodrásznál! Nagyon szép lettem:D:D

Ma egész délelőtt esett a hó. Nagyon örültem neki! Remélem péntekig nem lesz több...nem hiányzik még a rossz időjárás is.
Csak felszállok leszállok, nem tévedek el, majd ismét fel és leszállok! Ez lesz a program!
Ott meg már vár rám a tutorom Sabina és Kitti is! Sabina már bejelölt Facebookon. Megnéztem a képeit és láttam, hogy járt Budapesten! Le van fényképezve a Parlament előtt. Kedves lánynak tűnik!

Na mára ennyi! Kicsit zavarosra sikeredett ez a bejegyzés... :)
Holnap már tényleg elkezdek pakolni. Anyuval elintézünk ezt azt délelőtt, délután meg meglátogat Anett, Zina, Laci és Gábor is, ha minden igaz! Remélem Vivi is hazaér addigra, természetesen egy sikeres vizsgával a háta mögött!

Minden jót!

Üdvözlettel: Szilvia

Helyszín: Szomód Hangulat: érdekes Időjárás:hideg (-4)

no-no-no

Értesítem kedves olvasóimat, hogy a mai bejegyzés fejfájásomra való tekintettel elmarad!
Szíves megértéseteket köszönöm!

Minden jót!

Üdvözlettel:Szilvia

Helyszín: Szomód Hangulat:pocsék Időjárás: pocsék-jön a hidegfront (-3)

big nothing...

Ruha, ruha, ruha mindenhol....a szobám egy csatatér. Az elmúlt 2 napban csak mostunk és teregettünk. Most már látszik az alagút vége, csak még az nem körvonalazódott, hogy mit viszek és mit nem. Nehéz eldönteni mi marad...elvégre a télből majd a nyárba megyek át 1800kilométerrel arrébb és nem lesz meg az a lehetőség, hogy telefonálok anyunak, hogy küldje már el az ilyen olyan dolgaimat, mert nem egy olcsó mulatság.

Persze most is hozom a formámat, mert az utolsó pillanatra hagyok mindent pl: bank, telefon, fényképező, csomó papír stb stb. DEEE már van hótaposóm, ami tényleg nagyon meleg, mert belül csupa szőr és nagyon-nagyon kényelmes! Remélem bírni fogja a kinti nagy hideget! Sőt már elintéztem a nadrág vásárlást is: vettem egy farmert 1230 forintért!!!! Igen, jól látjátok, nem hagytam le egy nullát!
A héten még meglátogatom a fodrászt, vágatok a hajamból egy kicsit, mert 5 hónapig nem lát hajmestert az biztos:D DE visszatérésem után drasztikus változásba fogok! Vagy a színe vagy a hossza fog változni, de nagyon!!

A nagy rohanásban azért még beiktattam egy szalagavató ünnepséget is pénteken. Az unokatesóm Szabolcs avatója volt Tatabányán a sportcsarnokba. Ott ahol április 2-án fellépnek az X-faktoros celebek, Vastag Csabával az élen! És én pont nem leszek itt! Lillikém a NonStop is ott lesz!
Kanyarodjunk vissza az ünnepséghez: nekem tetszett. Felidéztem a régi szép emlékeket és rájöttem, hogy vissza akarok menni a gimibe!!!! Olyan jó volt ott!!! Ezért ma megosztok veletek pár szalagavatós képemet!
Azért voltak furcsaságok is: pl angol keringőt a Titanic betétdalára táncolták:) Ilyen ez a mai világ, sajnos már nem divat a klasszikus zene.....

Mit is írjak még? Tudom, hogy sokakat hidegen hagy az új hóbortom, de a Postcrossing igen is jó!! Lényege: képeslapot küldesz és kapsz a világ bármely tájáról! Már kaptam Ausztráliából nagyon aranyos koalás bélyeggel, Svájcból, Finnországból és Olaszországból! Most pedig egy srác írt nekem Indonéziából, hogy gyűjti a bélyegeket és szeretné, ha küldenék neki párat. Cserébe bármit kérhetek (igazából egy gyémánt gyűrűt szeretnék, de nem hiszem, hogy azt küldene:) A legviccesebb, hogy elküldte a bélyeg listáját és rajta van az a pécsi bélyegsor, amit a Kulturális Főváros apropójából adtak ki:) Milyen véletlen, hogy én meg ott élek és tanulok:)
Kicsit utána néztem tehát a bélyegeknek. Meg is találtam párat azok közül amit keres. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép bélyegeink vannak. Rengeteg a különleges! Erre 100 levélből 95-re olyan bélyeg kerül, amint antik szék vagy dívány van! Mintha szék nagyhatalom lennénk! Mennyivel szebben mutatna egy Hortobágy, vagy pirospaprika, vagy puli vagy bármilyen magyar nevezetesség!
Indítványozni fogom, hogy a ZSÍR szövetség lépjen közbe és tegyen valamit az ügy érdekébe! Ugye Gábor??

Mára ennyi! Nem jut több eszembe!! Gondolom 28-tól már több mindenről tudok beszámolni.
Jelentem: még mindig nem izgulok és nem is fogom fel, hogy utazom!

Minden jót!

Üdvözlettel: Szilvia

Helyszín: Szomód Hangulat:pont jó Időjárás: jön a hideg és hó (-1)

sweet home

Végre itthon! Ma délelőtt 11 óra körül elhagytam a Boszi Kolit. Leadtam a kulcsokat, a kártyát (ez volt a kedvenc kártyám mind közül, mert sikerült végre egy értelmesebb képet készíteni rólam!)
A pakolással és a cipekedéssel nem volt gond, 2kör alatt le is cuccoltunk. Majd jött a Dászvidányjá!
Sokkal rosszabb elköszönésre számítottam, azt hittem, hogy majd tele sírnak a lányok egy 100-as papír zsepit, de szerencsére csak kicsike könnyek gördültek az arcokon! Szóval a terror, amiben részük volt az elmúlt pár hétben sikeres volt:D (megtiltottam nekik, hogy ríjanak, amikor elmegyek).
Persze nekem is rossz lesz távol, de hamar véget ér, és mindenki azon kapja majd magát, hogy szeptember van és újra költözünk a koliba.

Azért megpróbálom most összegyűjteni az elmúlt fél év főbb eseményeit:
-Megérkezés a koliba, ámulás-bámulás, milyen luxusba kerültünk...(Jakab hegyet nem sírjuk vissza)
-Otthonosabbá tesszük a szobát, dr. Shepi felkerül az ajtóra
- Imádjuk az űrkabint, azaz a zuhanyzót
-Lebontanánk a falakat, mert nem lehet beszélgetni lefekvés után
-Utáljuk a Zewa 3 rétegű barack színű toalettpapírt
-Utáljuk a WC-t, mert már semmilyen toalettpapírt nem visz le a víz...
-Beírjuk a panasz könyvbe, hogy lassan elönt minket a sz.r, sürgősen jöjjenek a szerelők...
-2 hét múlva megint beírjuk ugyanezt és megkapjuk hogy következő alkalommal a pumpálás már fizetős lesz, szóval jobban járunk, ha veszünk pumpát...
-Megindul a pumpa hajkurászás....2hónap múlva lesz pumpánk!!!!
-Step Up 3 3D-ben, Mozi, Pécs Pláza, Edina, Lilla, Feisal és Én- majd 2hónapig hallgatom ezt a számot:Bust Your Windows – Jazmine Sullivan
-Edina-Lilla jegyzőkönyvet ír és közben több, nyomdafestéket nem tűrő szavakat kiáltanak-majd jön a megmentő- neeeeeeeem, nem Supermen, hanem Patiman, a fizika-kémia ász árnyember, akit a ruha és a cigifüst tart össze....de a jegyzőkönyv hajnali 3-ra kész:)
-Meglátogat minket Norbi, aznap Balai híres mondata is elhangzik: "Halllooooddd?"
-Kajarendeléseink: kebab, pizza (magyaros-hawai-tarjás-kukoricás) ésss francia óriás nutellás palacsinta banánnal,dióval, csokival leöntve...
-Elhatározás, vigyázz, kész, futássssssss....dombon fel, dombon le....izomláz
-Flekken-hétvégi menü, állandó társammal: Gáborral
-Oroszosok itt-ott: Zöld, Hangulat, Ébedlő, Meki, Dr. Csehov, Pravoszláv karácsony, Mikulás
-Klaudiát ritkán látjuk, Andro, B-klub, Univ stb.
-Böbe buli után Klaunak 6 hét kényszer pihenő-törött láb-fóliába csavart láb- szar gipsz-feltört láb-új gipsz-no gipsz
-Tojás főzés, tojás krém: 8 tojás, 10 hagyma arányban:D...............
-8. emelet, jól néz ki, szőke, kék szemű,fekete trikó és csak annyit tudunk:Józsi- - - - - - - 1 óra múlva Facebook-Klaudia-Bingó-a keresett személy Big Joh és tudjuk a fél életét
- Jóban rosszban Klaudiával, Grey's Anatomy Lillával, Brothers and Sisters Edinával.......majd év végére kell a napi 1 óra butulás: kollektív Való Világ nézés
Minden péntek:Megasztár, minden szombat:X-faktor! Lillivel befoglaltuk az emeletet:D
-Jenga party-tabu-evés-ivás-Pista a rossz szomszéd, Marci a rossz szomszéd szomszédja
-Halom mosatlan halmozása-konyha megszállása-munkamegosztás- tisztaság, majd kezdődik minden elölről
-Közös fogmosás. Lefekvés után sms írás a másik szobába, hangos kiabálás, átkopogás
-Vizsgaidőszak előtti stressz-alatti stressz....a nagy kiborulás
-Beléptető rendszer, állandó kártya keresés, díszkíséret Edinának, pihenésképpen lemegyünk szívünk egy kis friss levegőt
-Egész évben móka kacagás!

Így telt el ez a szemeszter!
Várom kommentekbe a TI legjobb pillanataitokat az elmúlt szemeszterből!

Minden jót!

Üdvözlettel:Szilvia

Helyszín: Szomód Hangulat: kellemes Időjárás: jó(+1)

last night...

Eljött ez a nap is! Utolsó estémet töltöm itt Pécsen az utazásom előtt...már napok óta pakolászok, de csak egyre több cuccom van, ami nem fér már se a hátizsákba, se a bőröndbe, se sehova.

Ma megkaptam lánykáimtól a Good by ajándékomat, Edinától, Klaudiától és Lillától! (ABC sorrend van:D) Az ajándékom pedig egy csodaszép kollázs, amin természetesen ÉN nézek ki a legjobban, na meg Andro:D Ezt majd magammal viszem a messzi-messzi galaxisba, csak legyen hely a bőröndben!!!
Búcsúzásom első felvonása jól sikerült, kicsit könnyeztek az A blokk lakói, de úgy gondolom, holnap jön majd az igazi monszun eső...bár én megtiltottam mindenkinek a sírás-rívást! Június 25-e úgyis hamar eljön, és megint lesz móka-kacagás Víz-Zene-Virággal párosítva!

Szólnom kell még egy egyénről: nevezetesen Kapás Klaudiáról, aki CSAK az ÉN tiszteletemre jött vissza Pécsre!!! Kapilláris nagyon szépen köszönöm!!!!!!

Mára ennyi, rá kell pihennem a holnapi érzelem dömpingre!

Minden jót!

Üdvözlettel:Szilvia

Helyszín: Pécs Hangulat: borongós Időjárás: esős(+1)

két nap csend...

Gondolom sokaknak feltűnt, hogy már 2 napja nem írtam semmit! Természetesen ez rajtam kívülálló okokból történt. A gépemet újra kellett telepíteni és meg kellett szabadítani a billentyűzetet a hatalmas portól! Ezt 6000Ft-om bánta:( NA de most fénysebességre kapcsolt a gépem, új dimenziókban szeljük a habokat!
Az oroszosok közül már csak én vagyok itt Pécsen, mint az utolsó erasmusos Mohikán! De már nem sokáig! Csütörtökön reggel 8kor még vizsgázom, majd szélsebesen robogok haza, magam mögött hagyva kedves kis barátaimat, a várost, Flekkent, szeretett iskolámat, a D épületet a 4.emelettel, a Széchényi teret, a Vasútállomást, a 32-es buszt, a Tv-tornyot, a 25 emeletest,a P.....-s szobrot, a millás negyedet a hegyoldalon, ahol még a macska sem jön oda hozzád, mert érzi, hogy te plebs vagy és még sok mást, ami nagyon fog hiányozni!
Visszatérésem várható időpontja: szeptember! Ami nem esik egybe azzal az időponttal, amikor kis bajtársaimmal és barátaimmal találkozom! Mert megbeszéltük és álljuk is a szavunkat, hogy júliusban valamikor összefutunk a magyar tenger partján!

Azért lassan kezd tudatosulni a kis fejemben, hogy tényleg megyek....de majd szólok, ha már leesett a 20 fillér!

Evezzünk át más vizekre!
Magyarország-Japán kézilabda mérkőzés! Igennnn!! Nyertünk és tovább jutottunk!! ÓÓ jeee!!!
A másik fontos sport esemény az Australian open! Sajnos ezt csak neten tudom követni, de hajrá mindenki!
Na röviden tömören ennyi! Majd holnap is jelentkezem! Nagyon örülök, hogy egyre több tagot köszönthetek az állandó olvasóim táborában! Nagy megtiszteltetés számomra de számotokra is:P

Minden jót!

Üdvözlettel: Szilvia

Helyszín: Pécs Hangulat: borongós Időjárás: hidegebb(-1)

egy átlagos nap...

Ahogy Lilla mondaná: " Holnap is lesz nap!"
De most még ma van és írnom kell a blogomat, mert különben nem leszek populáris!
Az igazat megvallva ma nem sokat tettünk arrébb, itt a Boszorkány kollégium 602-es szobájának A és B blokkjában.
Nem is tudom miről írjak! Sajnos nem sok inger éri ez embert vizsgaidőszakban, egy bezárt szobában, amit csak akkor hagy el, ha már teljesen felélte élelmiszer tartalékait...akkor is csak 5 zsemléért és valami felvágottért indul neki a közeli élelmiszer boltba.

A mai nap egyik nagy eseménye a magyar kézilabda válogatott meccse volt a norvégok ellen, amit nagy küzdelmek árán, de megnyertünk! Szép volt fiúk! Igaz a meccs alatt elhalt néhány ideg rostom/sejtem/szálam (ezeket a szakszavakat bioszos fenoménoktól hallottam, de nem adom ki forrásaimat:)
Biztos a portás bácsi nagyokat kacagott rajtam, hiszem csak azt láthatta a kamerán keresztül, hogy tépem a hajam, hadonászok jobbra-balra és 1-1 kihagyott ziccer után a számból kisípolandó szavak szálltak ki (remélem nem tud szájról olvasni). A lényeg, hogy mindenki szurkoljon a srácoknak, hajrá Magyarország!!

A nap másik fontos eseménye, hogy Edina barátja ISTVÁNKA meglátogatott minket és elhozta Zsuzsa néni segélycsomagját, hogy szegény egyetemisták kibírják még a következő 2 hetet. A csomagban volt finom házi kolbász, krumplipüré, borsófőzelék, fasírt, perec, és még sütemény is!! Köszönjük Sárszentlőrinc ízeit!!

Miről is írhatnék még. Talán a ma reggeli mosásunkat említhetem. Kimostunk 3 adag ruhát. De ez sem ment zökkenőmentesen. Itt olyan mosógépek vannak, amik nem viszik le az öblítőt, amitől a ruhák nagyon furák lesznek. Ez ellen csak úgy tudunk tenni, hogy kommandózunk az öblítővel és remek időérzékkel kivárjuk azt a percet, amikor elérkezik az utolsó öblítés ideje és akkor beleöntjük az illatos aromaterápiás rózsaszín öblítőt:D Ez embert próbáló feladat ám!
A másik küldetés pedig, ennyi ruhát kiteríteni a nagy semmibe....mindkét pelenkaszárító és az összes fogas megtelt. A szobában pedig olyan páratartalom volt, mintha az Amazonas őserdőben lettünk volna eső előtt vagy után.

Nos ennyit mára! Edina már itt horkol az ágyamban. Nem tudta kivárni míg megírom a napi bejegyzésem, amit 2szer kellett megírnom, mert egyszer csak eltűnt a semmibe a begépelt szöveg. De most valahogy átcipelem őt a saját ágyikójába, hiszem ha egyszer Edina elalszik, akkor őt egy ágyú sem ébreszti fel.

Minden jót!

Üdvözlettel:Szilvia

Helyszín: Pécs Hangulat: jó Időjárás: Jó (+8)

még 2 hét

Nos....nem is tudom hol, vagy hogy kezdjem. Ez az első bejegyzésem, ennek frappánsnak kell lennie. Már csak azért is, mert Edina azt nyilatkozta minap rólam, hogy nem leszek jó blogíró! Na, ebben meg kell, hogy cáfoljam!
De már az is elég nagy fejtörést okozott, hogy milyen legyen a blogom körítése! Végül is a pipacsos háttér mellett döntöttem, nem véletlenül:D
Mi célból kezdtem el az irka-firkát??
Január 28-án elhagyom kis hazámat és egy ideig Észtországban telepedek le. Erasmus keretében a Tallinni Egyetemen fogok tanulni, orosz irodalmat, orosz történelmet, fonetikát, grammatikát, és egyéb finomságokat (ezeket természetesen orosz nyelven, hiszen Marina anyánk már felkészített minket erre a küldetésre:)

Majd írogatok ezt azt, ekkor és akkor, reményeim szerint minden nap, hiszen írni kell!
Ismerve magamat, rengeteg képet fogok rátok zúdítani, hiszem a kezemben mindig kattog az a fránya fényképező:P

Elsőre legyen elég ennyi!

Kellemes időtöltést kívánok a blogom olvasásához! Bátran írjatok hozzászólásokat, mert ettől lesz színesebb és érdekesebb!

Azért előre szólok: ” Velem mindig történik valami!”

Üdvözlettel: Szilvia

Helyszín: Pécs Hangulat: Szuper Időjárás: Kellemes, (+9)