Ahogy Lilla mondaná: " Holnap is lesz nap!"
De most még ma van és írnom kell a blogomat, mert különben nem leszek populáris!
Az igazat megvallva ma nem sokat tettünk arrébb, itt a Boszorkány kollégium 602-es szobájának A és B blokkjában.
Nem is tudom miről írjak! Sajnos nem sok inger éri ez embert vizsgaidőszakban, egy bezárt szobában, amit csak akkor hagy el, ha már teljesen felélte élelmiszer tartalékait...akkor is csak 5 zsemléért és valami felvágottért indul neki a közeli élelmiszer boltba.
A mai nap egyik nagy eseménye a magyar kézilabda válogatott meccse volt a norvégok ellen, amit nagy küzdelmek árán, de megnyertünk! Szép volt fiúk! Igaz a meccs alatt elhalt néhány ideg rostom/sejtem/szálam (ezeket a szakszavakat bioszos fenoménoktól hallottam, de nem adom ki forrásaimat:)
Biztos a portás bácsi nagyokat kacagott rajtam, hiszem csak azt láthatta a kamerán keresztül, hogy tépem a hajam, hadonászok jobbra-balra és 1-1 kihagyott ziccer után a számból kisípolandó szavak szálltak ki (remélem nem tud szájról olvasni). A lényeg, hogy mindenki szurkoljon a srácoknak, hajrá Magyarország!!
A nap másik fontos eseménye, hogy Edina barátja ISTVÁNKA meglátogatott minket és elhozta Zsuzsa néni segélycsomagját, hogy szegény egyetemisták kibírják még a következő 2 hetet. A csomagban volt finom házi kolbász, krumplipüré, borsófőzelék, fasírt, perec, és még sütemény is!! Köszönjük Sárszentlőrinc ízeit!!
Miről is írhatnék még. Talán a ma reggeli mosásunkat említhetem. Kimostunk 3 adag ruhát. De ez sem ment zökkenőmentesen. Itt olyan mosógépek vannak, amik nem viszik le az öblítőt, amitől a ruhák nagyon furák lesznek. Ez ellen csak úgy tudunk tenni, hogy kommandózunk az öblítővel és remek időérzékkel kivárjuk azt a percet, amikor elérkezik az utolsó öblítés ideje és akkor beleöntjük az illatos aromaterápiás rózsaszín öblítőt:D Ez embert próbáló feladat ám!
A másik küldetés pedig, ennyi ruhát kiteríteni a nagy semmibe....mindkét pelenkaszárító és az összes fogas megtelt. A szobában pedig olyan páratartalom volt, mintha az Amazonas őserdőben lettünk volna eső előtt vagy után.
Nos ennyit mára! Edina már itt horkol az ágyamban. Nem tudta kivárni míg megírom a napi bejegyzésem, amit 2szer kellett megírnom, mert egyszer csak eltűnt a semmibe a begépelt szöveg. De most valahogy átcipelem őt a saját ágyikójába, hiszem ha egyszer Edina elalszik, akkor őt egy ágyú sem ébreszti fel.
Minden jót!
Üdvözlettel:Szilvia
De most még ma van és írnom kell a blogomat, mert különben nem leszek populáris!
Az igazat megvallva ma nem sokat tettünk arrébb, itt a Boszorkány kollégium 602-es szobájának A és B blokkjában.
Nem is tudom miről írjak! Sajnos nem sok inger éri ez embert vizsgaidőszakban, egy bezárt szobában, amit csak akkor hagy el, ha már teljesen felélte élelmiszer tartalékait...akkor is csak 5 zsemléért és valami felvágottért indul neki a közeli élelmiszer boltba.
A mai nap egyik nagy eseménye a magyar kézilabda válogatott meccse volt a norvégok ellen, amit nagy küzdelmek árán, de megnyertünk! Szép volt fiúk! Igaz a meccs alatt elhalt néhány ideg rostom/sejtem/szálam (ezeket a szakszavakat bioszos fenoménoktól hallottam, de nem adom ki forrásaimat:)
Biztos a portás bácsi nagyokat kacagott rajtam, hiszem csak azt láthatta a kamerán keresztül, hogy tépem a hajam, hadonászok jobbra-balra és 1-1 kihagyott ziccer után a számból kisípolandó szavak szálltak ki (remélem nem tud szájról olvasni). A lényeg, hogy mindenki szurkoljon a srácoknak, hajrá Magyarország!!
A nap másik fontos eseménye, hogy Edina barátja ISTVÁNKA meglátogatott minket és elhozta Zsuzsa néni segélycsomagját, hogy szegény egyetemisták kibírják még a következő 2 hetet. A csomagban volt finom házi kolbász, krumplipüré, borsófőzelék, fasírt, perec, és még sütemény is!! Köszönjük Sárszentlőrinc ízeit!!
Miről is írhatnék még. Talán a ma reggeli mosásunkat említhetem. Kimostunk 3 adag ruhát. De ez sem ment zökkenőmentesen. Itt olyan mosógépek vannak, amik nem viszik le az öblítőt, amitől a ruhák nagyon furák lesznek. Ez ellen csak úgy tudunk tenni, hogy kommandózunk az öblítővel és remek időérzékkel kivárjuk azt a percet, amikor elérkezik az utolsó öblítés ideje és akkor beleöntjük az illatos aromaterápiás rózsaszín öblítőt:D Ez embert próbáló feladat ám!
A másik küldetés pedig, ennyi ruhát kiteríteni a nagy semmibe....mindkét pelenkaszárító és az összes fogas megtelt. A szobában pedig olyan páratartalom volt, mintha az Amazonas őserdőben lettünk volna eső előtt vagy után.
Nos ennyit mára! Edina már itt horkol az ágyamban. Nem tudta kivárni míg megírom a napi bejegyzésem, amit 2szer kellett megírnom, mert egyszer csak eltűnt a semmibe a begépelt szöveg. De most valahogy átcipelem őt a saját ágyikójába, hiszem ha egyszer Edina elalszik, akkor őt egy ágyú sem ébreszti fel.
Minden jót!
Üdvözlettel:Szilvia
Helyszín: Pécs Hangulat: jó Időjárás: Jó (+8)
Már alig várom a folytatást!
VálaszTörlésÜdv.:
egy lelkes olvasó :)