Volt itt kérem: paintball, lovaglás, Batman 3D, kínai étterem, Boston, Wallmart túra...
Paintball:
Közös elhatározással meglátogattuk a tábor paintball pályáját. Ez volt életem első paintballozása. Izgatottan vártam. Szépen beöltöztünk, ahogy illik: hosszú nadrág, kapucnis felső. Véletlenül se fájjon ha eltalálnak.
A játék előtt röviden ismertették a "játékszabályokat", de én már a felénél elvesztem, mert csak a fegyverre tudtam koncentrálni, amit a kezembe nyomtak....így lemaradtam arról a fontos részről, hogy mit kell ordítanom, ha az ellenség a közelemben van és nem akarom, hogy agyonlőjenek, azaz a MEGADOM MAGAM. De szerencsére Gábor tudott mindent :) Majd felvettük a fantasztikus sisakot, ami 1, kicsit nagy volt a fejemre, hiába állítottam rajta, 2, öt perc után bepárásodott és alig láttam ki. Na de sebaj! A jó katona minden érzékszervét tudja használni :)
Gyorsan alkottunk két csapatot, így Gábor rögverst az ellenségem lett.
A játék célja: Likvidáld az ellenséged
Na most az első játékot szépen elveszítette a csapatom és én is kinyúltam. A drága Robert szépen vállon lőtt. (De egyáltalán nem fájt, de a fekete pulcsim narancssárgán pompázott. Az első játék alatt még óvatos voltam. Na de a következő kettőben már nem kíméltem a nadrágom, kúsztam másztam, vetődtem, lopóztam éssssssss célt találtam. Likvidáltam Gábort, Joyt és CJ-t és emelett életben maradtam.
Szóval összességében jó volt, tetszett, de ide tényleg játszós cuccot kell vinni, mert 5 perc alatt tiszta kosz lesz az ember.
(A mosoda meg csak egy héten egyszer üzemel, mert abc sorrendben mosnak ránk. A csapat első fele hétfőn teszi le a szennyest és szerdán kapja meg, a második fele a névsornak meg szerdán viszi és pénteken hozza el. Na de egy magyar lány feltalálja magát. Szépen berakja a cuccait a szobatársai csomagjába már hétfőn ( Petra Grossmanova ) és így mindig van tiszta ruhája :P ) Na de haladjunk...
Lovaglás:
Egy verőfényes keddi napon a kitchen staff, azaz a konyhai emberek elmentek lovagolni. Hát a lovak még mindig nem a barátaim. Nem tudom miért, de tőlem távol állnak. Na mindegy, próbáltam úgy tenni, mint aki odavan értük....de szerintem a ló érezte, hogy én nem vagyok oda érte.
Mindenki választott magának egy lovat. Én Bluberry-t választottam, egy fekete, nyugodt lovacskát. Hát annyira nyugodt egy természet a szentem, hogy a körbe -körbe menetelés közben majdnem elaludt.
| Magyar a nyeregben |
Na szóval én olyan 10 perc után feladtam a lovaglást és átadtam a helyem másnak. Engem valahogy a motorcsónakos száguldás jobban lenyűgözött. Ott toltuk neki több lóerővel, de itt meg csak egyet tudtam használni. ( huhaaaa de vicces ma valaki. Tudom ki vagyok pihenve, tegnap már 10 kor ágyban voltam. Hiszitek ezt??? Edina kezdem átvenni az életritmusodat. Látod, ilyen távolról is tudok szimbiózisban élni veled. )
A többiek nagyon élvezték az egészet. Bár Gábor lova senkit sem szeretett. Nem mehetett a többi ló közelébe, mert akkor megvadult. Volt is egy incidense egy másik lóval, de szerencsére a derék magyar lovas nyeregben tudott maradni. De onnantól kezdve messzire elkerülte lovastársait és magányosan rótta a köröket :)
Szabad szombat:
Elérkeztünk a félidőhöz. MINDEN gyerek hazahúzott szombaton reggeli után. Ami azt jelentette, hogy csak a staffnak, azaz a személyzetnek és a gyerekfelügyelőknek kellett "főznünk". A szombat mindig left over day, ami azt jelenti, hogy minden MARADÉKOT összekutyulunk és csinálunk belőle egy vadiúj kaját. Pl: a babot összeöntjük a tésztával meg rakunk hozzá kukoricát, meg amit éppen találunk, sütő éssss kész, egyétek.)
Na most az én taktikám, hogy nem eszem szombaton ebédet. Ennek oka a gyomorfájás. Az én kis fancy gyomrom nem veszi be a max 6 napja a hűtőben "rohadó" kaját, hiába tuningoljuk fel mindenféle maradékkal. Tehát én ezen a napon a salátára voksolok vagy végső esetben az előző napi kajára, de legtöbbször kihagyom az ebédet és valahogy kihúzom vacsoráig.
Na de ez a szombat különleges volt számunkra. Elmentek a gyerekek, ergo van egy szabad esténk. Hát mivel is töltsük ezt a rengeteg értékes időt. Tök mindegy csak húzzunk el jeligével elmentünk Portsmont-ba. A helyi "kis" plázában vettem egy háromnegyedes sport nadrágot, mert korán reggel 5:30 kor még hideg van reggel, de 11 kor meg már meleg van a konyhában. Szóval kellett valami se nem rövid, se nem hosszú. A választásom egy fekete nacira esett. Nem próbáltam fel az üzletben, mert már arra nem volt időm, mert persze, hogy az utolsó percekben találtam meg azt a boltot, ami olcsó és jóóóóóó. Szóval csak imádkozni tudtam, hogy jó legyen a méret. DEEE jó lett és kerek 9 dollár volt. Tisztára megérte. Még jó, hogy Gábor velem volt és kértem hogy shoppingolás közben mondogassa bőszen az alábbi mondatot: Szilvi, NEM, NEM és NEM.
Neki köszönhetően, nem vásároltam fel az egész áruházat, pedig aztán tudtam volna!!!!!!
Ebben az arénában találtunk egy nagyon jó sportboltot, ahol a legújabb csillivilli asic futócipő is csak 80 dollár volt. Ezenkívül nagyon jó Boston Red sox cuccok, de csillagos ég árkategóriával. Na majd legközelebb.
Jah és itt iszonyat drága a papírzsepi. Az 50 darabos PZS 5 dollárba került szegény Hanának. Én mondtam, hogy ha beteg leszek akkor én WC-papírt fogok használni takonyfújásra, az legalább a táborban ingyen van. (Igen született magyar. De nincs igazam?? 5 dollár azért kicsit sok egy 50 db-os PZS-ért. Vagy nem?)
Következő állomás: kínai étterem
Igen a nagy USA-ban elmentem egy kínai étterembe, ami fantasztikus volt. Svédasztal szerű. Azt ettél, amit akartál 15 dollárért. És többször is végigehetted a menüt.
Na most én 15 perc alatt kipróbáltam mindent, amit az elmúlt 24 évem alatt soha. ( Úristen ez a szám kikészít:)
Ettem: kagylót, békacombot, rákot, sushit, valami hínárt és sok-sok érdekes dolgot. Hát a kagyló NEM nyerte el a tetszésemet. Sikerült lenyelnem, de vagy 10 percig kellett forgatnom a számban és erősen koncentrálni a le és nem a felvezető útra.
| Érdekes ételek |
Mindent összevetve jó volt. Élmény volt. Rengeteget nevettünk és rengeteg új szavakat tanultunk:) Vicces amikor nem tudsz valamit, kézzel lábbal, de akkor is elmagyarázod amit akarsz. Pl: CJ magyarázta, hogy az a kaja meg az a kaja micsoda. De én nem értettem, erre nekiállt eljátszani hogy tudod, a tengerben él, két ilyen micsoda van a keze helyén....nagyon vicces volt.
A nagy kajálás után VÉGREEEEEEEEEEEEEE következett a MOZI : BATMAN 3D.
Hát a konfortérzetem a tetőfokon volt, hintáztatható kényelmes fotel, nem kellett szemüveget sem felvenni, légkondi és miegymás. Kapásból 30 perces volt a reklám és a filmek bemutatása a Batman előtt. Hát majdnem mindegyikre azt mondtam, hogy ezt meg akarom nézni. Az egyikben a drága Bradly Cooper játszik, de sajnos azt csak szeptemberben fogják bemutatni. Tetszett még a Total Recall c. film. (Ezt talán a jövő héten meg is tudjuk nézni)
Na térjünk rá a Batmanre: Hát...szép volt jóóóóóó volt, de néha úgy éreztem kicsit sok már az akció. Nagyon sok képtelenség történt a filmben. Pl: lövöldöznek az atombombára és nem robban fel, majd felrobban az óceán felett, de nem lesz cunami bla bla.
Szóval összességében tetszett, de szerintem az előző jobb volt. Viszont a zene és a hanghatások eszméletlenek voltak. Konkrétan rezgett alattam a szék:) Jah és várom a folytatást, mert úgy fejezték be, hogy tutira lesz folytatása :)
Mozi után bementünk a híres Dunkin Donuts-ba, ahol én már csak vegetáltam, mert még mindig fülig voltam telítve a kínai kajával :) Ennyi volt a kiruccanásunk a szabad szombaton. Másnak Incoming-day, jöttek az új kölykök :)
Wallmart-túra:
Wallmart az egyik leges legjobb bolt itt. Olyan Tesco szerű, de jobb minőségben és kb 1 teljes nap kéne, hogy mindent meg tudjál nézni. Mivel vasárnap early voltam, így kettőkor befejeztem a melót és megkértük Kyle-t, hogy dobjon el minket a Wallmart-ba. Kylenak Suzukija van és NEM automata váltós. Talán ez az első nem automata váltós kocsi, amit itt láttam. Gyors bevásárlást tartottunk, követtem a listám, de persze még ezer egy dolgot tudtam volna venni. Viszont a kozmetikai cuccok nagyon olcsók. Pl Loreal sminkcuccok, meg alapozók....szóóóval következő túúúrán ezekből is feltankolok.
BOSTON és kitchen funday:
| A jachtom |
Boston külvárosában leraktuk a buszt, és metróval meg vonattal mentünk be a belvárosba. Napi jegyet vettünk ami 10 dollár volt és mindent használhattunk. A modern technika segítségével fizethettünk kártyával. ( Érdekes, hogy itt mindent kiírnak spanyolul is :) A vonatállomás hasonlított egy kicsit Kelenföld, Keleti pályaudvarra, de a vonatok egyáltalán nem.
| A State House előtt |
Bostonban meglátogattuk a "városházát", ahova be is mehettünk ingyen és bérmentve, sőt még idegenvezetőnk is volt. Az nagyon tetszett. Csupa-csupa történelem volt. Nagyon örültem, hogy majdnem mindent értettem is. Viszont a jó turista lefotóz minden sarkot, így Hana, Petra, Gábor és én mindig lemaradtunk a csoporttól. Után meg nem tudtuk merre vonult a csoport. :) Az épület nagyon csodálatos volt. Jah és bemehettünk a tárgyalóterembe is, ahol nyomkodják a gombokat. Hát még mindig a mi Parlamentünk nyerné a szépségversenyt.
A kikötőben megcsodáltuk a jachtokat. Tudtam volna választani. Nem tudom ezeknek mi a titkuk, de elárulhatnák már nekem is. Az öbölben a kirakott távcsövekkel el lehetett látni egészen a reptérig. Hihetetlenül közel hozta a dolgokat. Még a messzi hajón is tisztán láttam, amikor a metrózok húzták fel a zászlót, majd 15-20 perccel később értek csak be a kikötőbe.
| Egy csodálatos parkban |
| Pancsolás a szökőkútnál |
Bostonban keveredik a régi és az új. A hatalmas nagy felhőkarcolók tengerében találhatunk 100-200 éves házakat. Olyan magasak ezek az épületek, hogy majdnem beleszédültem, mikor felnéztem. Az egyiknek a tetejére is felmentünk, de kiderült hogy 15 dollár, hogy odamehess az ablakhoz és körbemenjél. Szóval messziről ugyan de láttuk a kilátást. ESZMÉLETLEN szép volt.
A közeli parkban szokásomhoz híven belemásztam a hatalmas nagy medence-szökőkútba, ahol gyerekek játszottak a bokáig érő vízben, PERSZE életmentőkkel a parton :) Vicces, vicces :)
A közeli bazár soron vettem képeslapot, megcsodáltam a szuveníreket és legszívesebben felvásároltam volna őket. Persze Harward-os cuccok mindenhol. Egy kapucnis pulcsi potom 35 dollár, DE HARWARDOS :) Szóval majd még meggondolom. A bazár soron felkaptam a fejem, amikor magyar mondatot hallottam. Egy házaspár nem tudta eldönteni merre menjenek. :) Gáborral egyből csak annyit mondtunk: jéééééééééé magyarok. (Magyarok mindenhol :)
Ez a város akkora nagy, hogy az volt az érzésem a nap végére, hogy semmit sem láttam.
| Egy nehéz nap után a Harwardon :) |
Nekem egy kicsit az atmoszféra hasonlított az Oxfordhoz. Jahh és a poén, hogy a Harward a Cambridge kerületben van :)
Este a Harward mellet vacsiztunk egy szendvicsezőben, ahol megkérdezték a neved és ráírták a számlára, majd név szerint szólítottak a pulthoz. Meg kaptál egy kis kártyát, ami zölden villogott és a pincér ez alapján tudta hol ülsz. Nem kész téboly???? Jah meg kódot kaptál a WC-hez, ha be akartál menni :)
Még tudnék mesélni ezt-azt, de semmi nem jut most az eszembe. Összességében jó volt, kicsit hiányérzetem van. Én speciel kifejezett úti céllal szeretek bóklászni a városban térképpel a kezemben, nem pedig random szerűen.
Na és olyannyira szervezetlenek voltunk, hogy egyszer kétszer elfeledkeztek a "fényképezős csoportról" és eltévedtünk. Azaz a többiek elhúztak a francba....mi meg ott maradtunk ahol utoljára láttuk őket, majd kis idő után visszajöttek értünk. Szóvaaaaaaaalll király volt.
Következő kitchen funday most hétfőn lesz, remélem az jobban meg lesz szervezve :) Én törekszem rá.
Viszont Boston a szívem csücske lett, egy szinten van Stockholmmal. Szóval ide még visszatérek :)
Falmászás:
Teniszezni indultunk, de falmászás lett belőle, mert útközben összetalálkoztunk Kyle-al, aki a falmászás nagy királya és felajánlotta, hogy feláldozza a szabadidejét ránk. Nagyon jó fej volt. Elmagyarázta hogyan kell felvenni a fantasztikus biztonsági cuccost és már mászhattunk is fel egyesével. Gábor volt az első, aki mellesleg csak fényképezni akarta a mi mászásunkat, de addig noszogattuk, mire már kínos volt nemet mondani :)
| Pötyi, Kyle és én harci díszben |
Gábor kicsit több mint a felénél feladta. Ok becsületére legyen mondva, nem falmászáshoz volt öltözve. Na majd következtem én...kicsit magasnak tűnt lentről, de nem paráztam. Egy szabály van: Soha ne nézz le. Na most én nem is néztem. Ügyesen másztam felfelé lépésről lépésre. Persze voltak nehézségeim: nem értem el a következő fokot, majd útközben lábat kellett cserélnem, mialatt egy kézzel kapaszkodom a miniatűr kis fogantyúba, DE sikerült felmásznom. Mondjuk egy pillanatra sem fordult meg a fejembe, hogy nem tudom megcsinálni. A leereszkedés volt A LEGJOBB: mint az akció filmekben :) Ok nem mondom, hogy nem izzadtam meg benne, kellett hozzá egy kis izomerő :)
Pötyi sajnos nem tudott felmászni a tetejére, félúton beremegett a lába és görcsöt is kapott. Kicsit ell volt keseredve, de már nem volt ereje újrapróbálkozni, így leereszkedett.
| Úton felfelé... |
Tudom, hogy még hátravan a 2 bankett, de azt majd máskor...azaz a következő bejegyzésben. Ígérem gyors leszek :) Addig is jó olvasgatást.
Üdvözlettel: Miss Zilvia
Ugye-ugye Szilvia, néha a 10 órai fekvés csodákra képes!! :)
VálaszTörlésUgyan Szilvi. Itt nyavalyogsz, aztán a konyhában meg csak lógatod a lábad :P :D
VálaszTörlés